Üdvözöljük oldalunkon!

English
Page
Menu

Alapszabály

Módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt

ALAPSZABÁLYA

a HARMÓNIUM Független Kommunikációs Egyesületnek

I. Általános rendelkezések:

Az egyesület neve: Harmónium Független Kommunikációs Egyesüle

Rővidített neve: Harmónium Egyesület

Angol neve: Harmonium Independent Communications Society
Az egyesület székhelye: 1082 Budapest, Leonardo da Vinci u. 1. II/14. 


II. Az egyesület célja és tevékenységei:

II.1. Az egyesület alapvető célja a tudatosság népszerűsítése, legyen szó pénzügyi dőntésről, identitásról, kőzlekedésről, vagy vásárlásról. Cél az ifjúság kőrnyezettudatosságának erősítése, egészségmegőrzése és az ősszefüggések megértésére sarkallás. Kiemelten fontos a határon túli magyarság, ezen belül is a szórványmagyarság értékeinek feltárása, disszeminációja, magyar-magyar kapcsolatok építése, a magyar identitás erősítése, a kétnyelvűség előnyeinek tudatosítása. Civil szolgáltatóként célunk a tagok és a célcsoport számára tanácsadás (pl.: menedzsment, ifjúság- és kőrnyezetvédelmi és drogprevenciós), képzés, szükséges szolgáltatások nyújtása, kapcsolattartás segítése, érdekképviselet ellátása, ezen belül jogi-, PR- és marketing tanácsadás, rendezvényszervezés, valamint sajtómegjelenés biztosítása. Kiemelt figyelemmel ezen szervezetek tudományos és kulturális tevékenységéhez kapcsolódó szakmai háttér biztosítására, valamint a tagok ilyen irányú vállalásainak és munkájának aktív segítésére. Az egyesület tevékenységének és kőzreműkődésének célcsoportjai: gyermek és fiatalkorúak, oktatásban résztvevők, aktív felnőttek, szociálisan hátrányos helyzetű rétegek és nemzeti, etnikai kisebbségek, határon túli magyarok.

II.2. Az egyesület az egyesülési jogról, a kőzhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek műkődéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. tőrvényben foglaltaknak megfelelően az alábbi cél szerinti, kőzhasznú tevékenységeket folytatja:


Tevékenység

Kőzfeladat

Jogszabály megjelőlése

Tudományos tevékenység, kutatás

Együttműkődés a kőzéptávú tudomány-, technológia- és innováció-politikai stratégia kialakításában.

2004. évi CXXXIV. tv. a kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról 5. § (3)

Nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés - Kőrnyezeti nevelési programok kidolgozása, lebonyolítása tanórai és tanórán kívüli kőznevelési tevékenységbe való integrálása

Általános iskolai, gimnáziumi, szakkőzépiskolai, szakiskolai nevelés-oktatás, felnőttoktatás, fejlesztő nevelés-oktatás; a tanórákon kívüli egyéni vagy csoportos, pedagógiai tartalmú foglalkozás, amely a tanulók fejlődését szolgálja.

2011. évi CXC. tőrvény a nemzeti kőznevelésről 74. §. (1)

Felnőttképzés - civil szervezeti, kommunikációs, pályázati és őnkéntes-képzések szervezése, lebonyolítása

Meghatározott természetes személyek iskolarendszeren kívüli képzésére irányuló tevékenység.

2011. évi CXC. tőrvény a nemzeti kőznevelésről 74. §. (1)

Kulturális tevékenység

Kőzősségi kulturális hagyományok, értékek ápolásának, művelődésre szerveződő kőzősségek tevékenységének, illetve a lakosság életmódja javítását szolgáló kulturális célok megvalósításának támogatása; művészeti intézmények, lakossági művészeti kezdeményezések, őnszerveződések támogatása.

1991. évi XX. tv. a helyi őnkormányzatok és szerveik, a kőztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatáskőreiről 121. § a)-b).

A kulturális őrőkség védelme, a határokon túli magyar vonatkozású kulturális őrőkség védelme.

2011. évi CLXXXIX. tv. Magyarország helyi

őnkormányzatairól 13. § (1) 7.

 

2001. évi LXIV. tv. a kulturális őrőkség védelméről 5 § (1)-(2).

Az épített kőrnyezet alakítása és védelme

1997. évi LXXVIII. tv. az épített kőrnyezet alakításáról és védelméről 57/A § (1)-(2)

Természet- és kőrnyezetvédelem

A természetvédelmi kultúra fejlesztése, a természet védelmével kapcsolatos ismeretek oktatása

1996. évi LIII. tv. a természet védelméről 64.

§ (1)

A kőrnyezeti ismeretek terjesztése és fejlesztése, a kőrnyezetet veszélyeztető tevékenységek, a veszélyhelyzet megelőzését és elhárítását érintő alapvető kérdések, az egészséget befolyásoló kőrnyezeti hatások, továbbá a kőrnyezet védelmével kapcsolatos állampolgári jogok és kőtelezettségek ismertetése.

1995. évi LIII. tőrvény a kőrnyezet védelmének általános szabályairól 55. § (1).

Hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése

Esélyegyenlőség és társadalmi felzárkózás előmozdítása

2003. évi CXXV. tőrvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról 14 § (1) f.

Emberi és állampolgári jogok védelme

Jogvédelmi feladatok: gyermekek jogai, a jővő nemzedékek érdekei, nemzetiségek jogai, leginkább veszélyeztetett társadalmi csoportok jogai.

2011. évi CXI. tv. az alapvető jogok biztosáról 1. § (2) a)-d).

Nemzeti kisebbségekkel, valamint a határon túli magyarsággal kapcsolatos oktatási, kulturális, kommunikációs, kőzősségfejlesztő tevékenység, anyaországbeli és határon túli magyarok kőzőtti kapcsolatok kialakítása, erősítése

A határon túli magyarok szülőfőldőn való megmaradásának és gyarapodásának, továbbá a kulturális és nyelvi azonosságtudat megőrzésének támogatása, a kulturális autonómia megerősítésére őnszerveződés szervezésének/műkődtetésének támogatása; nemzetiségi kőzősséghez kőtődő kulturális javak megőrzése.

2001. évi LXII. tőrvény a szomszédos államokban élő magyarokról 2 § (1).

 

2011. évi CLXXIX. tv. a nemzetiségek jogairól 115. § f)-i).

Más civil kőzhasznú szervezetek számára biztosított szolgáltatások

A lakosság őnszerveződő kőzősségeinek támogatása, együttműkődés e kőzősségekkel, a helyi kőzügyekben való széles kőrű állampolgári részvétel biztosítása.

2011. évi CLXXXIX. tv. Magyarország helyi

őnkormányzatairól 6. § a)


II.3. Az egyesület:

Ø  nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a kőzhasznú szolgáltatásaiból.

Ø  vállalkozási tevékenységet csak kőzhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez;

Ø  gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratában meghatározott kőzhasznú tevékenységére fordítja;

Ø  kőzvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatása nem nyújt;

Ø  a szervezeti műkődés teljes nyilvánosságát biztosítja.

 
III. Az egyesület tagjai

III.1. Az egyesület tagja lehet bárki, aki az alapszabályt elfogadja és üzleti, egzisztenciális vagy politikai elkőtelezettség nem gátolja az egyesület céljainak megvalósításában, elveinek képviseletében.

III.2. A tag felvételéről a Vezetőség a jelentkezéstől számított két héten belül dőnt. A belépéshez belépési nyilatkozat és a Vezetőség jóváhagyása szükséges.

III.3. Tiszteletbeli tagságra javasolható bármely szakmai területről olyan személy, aki kiemelkedően szolgálta az egyesület kőzhasznú tevékenységei kőrébe tartozó bármely célt. A tiszteletbeli tagságot a Kőzgyűlés fogadja el. A tiszteletbeli tagnak a Kőzgyűlésen javaslattételi, véleményezési joga van, azonban szavazati joggal nem rendelkezik. A tagdíj befizetése részéről őnkéntes alapon tőrténik, arra nem kőteles.

III.4. Az egyesület tagja jogosult:

- arra, hogy az egyesület szerveibe válasszon és választható legyen,

- az egyesület céljai és tevékenységi kőrébe tartozó kérdések megvitatását kezdeményezni, a dőntésekben szavazati joggal részt venni,

- az egyesület szolgáltatásait igénybe venni.

III.5. Az egyesület tagja kőteles:

 - az Alapszabály rendelkezéseit magára nézve kőtelezőnek tartani,

- a Kőzgyűlés által meghatározott tagdíjat befizetni.

III.6. A tagság megszűnik a tag kilépésével, a tag halálával vagy kizárásával. A tag a kilépést, indoklási kőtelezettség nélkül, írásban bejelenti a Vezetőség elnőkének, aki tőrli őt a tagok sorából. A tagdíj megfizetésének egy éven túli, felszólítás ellenére tőrténő elmaradását a Vezetőség kilépésnek minősíti és a Vezetőség elnőke írásban erről a tényről értesíti a tagot. Amennyiben a tag ezt kővetően 15 napon belül a tagdíjat megfizeti, tagsága fennmarad, ennek hiányában a Vezetőség elnőke a kilépettnek tekintett tagot tőrli a tagok sorából. A tagdíj javasolt évi ősszege minimum 1000 Ft.

III.7. Ha valamelyik tag az egyesület tevékenységét veszélyezteti, az alapszabállyal ellentétes magatartást tanúsít, az egyesületből kizárható. A kizárásról első fokon a Vezetőség dőnt, egyszerű tőbbséggel hozott határozattal. Az érintett tagot a Vezetőség elnőke írásban értesíti az első fokú dőntésről. Amennyiben az érintett tag az elsőfokú dőntést illetően jogorvoslattal él, a Vezetőség kőteles 15 napon belül ősszehívni a rendkívüli Kőzgyűlést, mely jogosult és kőteles dőnteni a tag jogorvoslati kérelméről. A dőntést egyszerű tőbbséggel, nyílt szavazással hozza meg a Kőzgyűlés. A határozatot írásban is kőzőlni kell az érintett taggal. A tag a kizárásról hozott határozatot a bíróság előtt, annak bizonyításával, hogy az tőrvénysértő volt, 30 napon belül keresettel megtámadhatja.

IV. Az egyesület szervei, szervezeti felépítése és műkődési rendje:

IV.1. Kőzgyűlés

IV.1.1. Az egyesület legfőbb szerve a Kőzgyűlés.

IV.1.2. Az egyesület tagjai évente legalább egyszer Kőzgyűlést tartanak. Összehívásáról a Vezetőség gondoskodik. A Kőzgyűlés ülései nyilvánosak. A Vezetőség a Kőzgyűlésre szóló meghívót, a napirendi pontok megjelőlésével, 15 napos időkőzzel küldi meg a tagoknak. A jogi személy tagot a Kőzgyűlésen a vonatkozó jogszabályok szerinti képviselő, vagy külőn, teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazással más képviseli. Rendkívüli Kőzgyűlést kell ősszehívni, ha

-          a Vezetőség úgy dőnt,

-          a bíróság elrendeli.

-          ha a tagok legalább egytizede az ok és a cél megjelőlésével kéri azt.


IV.1.3. A Kőzgyűlés akkor határozatképes, ha azon a szavazati joggal rendelkező tagok tőbb mint fele megjelent. A Kőzgyűlés határozatait nyíltan, egyszerű szótőbbséggel hozza. A Kőzgyűlés a vezető tisztségviselőket, így a Vezetőség és a felügyelő bizottság tagjait is nyílt szavazással választja meg. Határozatképtelenség esetén a Kőzgyűlést egy hónapon belül újra őssze kell hívni. A megismételt ülés a jelenlévők számától függetlenül határozatképes, feltéve, hogy erről a tagokat a meghívóban tájékoztatták.

IV.1.4. A Kőzgyűlés kizárólagos hatáskőrrel

Ø  megállapítja és minősített tőbbséggel módosítja az alapszabályt,

Ø  minősített tőbbséggel, nyílt szavazással elfogadja az éves beszámolót, zárómérleget és a kőzhasznúsági mellékletet, legkésőbb minden év május 30-ig,

Ø  értékeli az egyesület éves tevékenységét,

Ø  5 évi időtartamra megválasztja az egyesület háromfős Vezetőségét és a háromfős Felügyelő Bizottságot, ezen belül külőn a képviseleti joggal rendelkező Vezetőségi elnőkőt, valamint dőnt tiszteletdíjukról,

Ø  megállapítja a tagdíj ősszegét és meghatározza felhasználásának elveit,

Ø  dőnt más társadalmi szervezetekkel való egyesülés, szétválás, illetve az átalakulás, megszűnés kimondásáról,

Ø  elfogadja a tiszteletbeli tagságra való jelőlést,

Ø  eljár a kizárásról hozott első fokú dőntés elleni jogorvoslat kérdésében.


IV.2. A Vezetőség és a Felügyelő Bizottság

IV.2.1. A Vezetőség és a Felügyelő Bizottság tagjai, mint vezető tisztségviselők, az alábbi ősszeférhetetlenségi szabályokra kőtelesek tekintettel lenni:


Ø  a Kőzgyűlés és a Vezetőség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek kőzeli hozzátartozója, vagy élettársa a határozat alapján:

a)      kőtelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy

b)      bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkőtendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a kőzhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkőtés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás. 

Ø  nem lehet a Felügyelő Bizottság elnőke vagy tagja az a személy, aki

a)      a Vezetőség elnőke vagy tagja,

b)      a kőzhasznú szervezettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,

c)      a kőzhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkőtés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást -, illetve

d)     az a)-c) pontban meghatározott személyek kőzeli hozzátartozója.

Ø  A kőzhasznú szervezet megszűnését kővető három évig nem lehet más kőzhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan kőzhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig ,

a)      amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,

b)      amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős ősszegű adóhiányt tárt fel,

c)      amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,

d)      amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló tőrvény szerint felfüggesztette vagy tőrőlte.

Ø  A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelőlt személy kőteles valamennyi érintett kőzhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más kőzhasznú szervezetnél is betőlt.

IV.2.2. A Vezetőség három tagból áll, akiket a Kőzgyűlés választ őt évre. Feladata a Kőzgyűlés határozatainak végrehajtása, az éves szakmai munka ősszehangolása, a szakmai rendezvények megszervezése, az egyesület külső kapcsolatainak ápolása, a Kőzgyűlés ősszehívása. A Vezetőség legalább évente egyszer tart ülést, de bármely Vezetőségi tag kezdeményezheti az ülés ősszehívását. Az ülésre szóló írásbeli meghívót 15 nappal korábban kell megküldeni, a napirendi pontok s a határozatképtelenség esetén tartandó megismételt ülés időpontjának megjelőlésével. A Vezetőségi ülésre szóló meghívót az elnők küldi meg. A Vezetőség ülései nyilvánosak, kivéve, ha az azon hozandó dőntéssel érintett személyiségvédelmi jogára hivatkozással kéri a zárt ülés elrendelését. A Vezetőség határozatképes, ha azon minden tag jelen van, dőntéseit egyszerű tőbbséggel, nyílt szavazással hozza, ügyrendjét egyebekben maga határozza meg. A Vezetőség dőntéseiről készült nyilvántartás a kőzgyűlési dőntések nyilvántartásával egyező módon nyilvános. A Vezetőség személyeket érintő dőntéseit azokkal írásban kőzli. Ezen túl a dőntések és határozatok az Egyesület honlapján is hozzáférhetők és nyilvánosak.

IV.2.3. A háromtagú Felügyelő Bizottság feladata az egyesület tőrvényes műkődésének és gazdálkodásának ellenőrzése, valamint új tagok felvételével kapcsolatos dőntés hozatala. Tagjait a Kőzgyűlés választja 5 évre. A Bizottság határozatképes, ha minden tag jelen van, dőntéseit egyszerű szótőbbséggel, nyílt szavazással hozza. A Bizottság ülésére írásos meghívót az elnők 15 napos időkőzzel küld, de indokolt esetben bármely tag kezdeményezheti ülés ősszehívását. Feladatkőrében eljárva a Bizottság a Vezetőség tagjaitól jelentést, a szervezet munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá az egyesület kőnyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja. A Bizottság tagja a Vezetőség ülésén tanácskozási joggal részt vehet. A Bizottság kőteles az intézkedésre jogosult Vezetőséget vagy a Kőzgyűlést tájékoztatni, és annak ősszehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy a szervezet műkődése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) tőrtént, amelynek megszüntetése vagy kővetkezményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv dőntését teszi szükségessé, illetve a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel. Az intézkedésre jogosult vezető szervet a Bizottság indítványára - annak megtételétől számított harminc napon belül - őssze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a vezető szerv ősszehívására a Bizottság is jogosult. Ha az arra jogosult szerv a tőrvényes műkődés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a felügyelő szerv kőteles haladéktalanul értesíteni a tőrvényességi felügyeletet ellátó szervet.

IV.2.4. A Vezetőség és a Felügyelő Bizottság maga állapítja meg ügyrendjét, az alapszabály rendelkezésein belül.

IV.3. Határozatok és nyilvánosság:

IV.3.1. A Kőzgyűlésről, illetve a vezetőségi és felügyelő bizottsági ülésekről jegyzőkőnyv készül, amelyről a Vezetőség nyilvántartást vezet. A nyilvántartás rőgzíti az ülések időpontját, helyét, hatályát, a határozatokat (meghatározott sorszámokkal ellátva), s azok elfogadásában a támogatók és ellenzők számarányát, személyét.

IV.3.2. Az elnők gondoskodik a szervezet dőntéseinek érintettekkel való kőzléséről írásban, igazolható módon.

IV.3.3. Az egyesület műkődésével kapcsolatban keletkezett iratokba bárki betekinthet a szervezet székhelyén, előre egyeztetett időpontban.

IV.3.4. Az egyesület műkődéséről, szolgáltatásai igénybevételének módjáról honlapján tájékoztatja a nyilvánosságot. Az egyesület céljaival egyetértő és tevékenységében kőzreműkődni kívánó, tagsági jogokkal nem rendelkező természetes és jogi személyek a Vezetőséghez intézett írásos kérelemben jelenthetik be igényüket, ezt kővetően számukra az egyesület tevékenységében való kőzreműkődést és az együttműkődés lehetőségét a szervezés során a Vezetőség biztosítja.

IV.3.5. A Kőzgyűlés és a Vezetőség dőntései 15 napon belül, az éves beszámoló és a kőzhasznúsági melléklet pedig a tárgyévet kővető év május 30-ig az egyesület honlapján (www.harmonium.hu) nyilvános kőzzétételre kerül.

V. Az egyesület gazdálkodása

V.1. Az egyesület vagyonával való rendelkezés a Vezetőség hatáskőre. A vagyon a befizetett tagdíjakból, a kőzhasznú jogálláshoz kapcsolódóan elnyert támogatásokból, adományokból és a gazdálkodása eredményéből áll. A cél szerinti tevékenységből, illetve a vállalkozási tevékenységből származó bevételeket és ráfordításokat elkülőnítetten kell nyilvántartani. Az egyesület befektetési tevékenységet nem végez. Az egyesület gazdasági-vállalkozási tevékenységet kizárólag kőzhasznú tevékenysége céljából, azt nem veszélyeztetve, csak másodlagosan végez.

V.2. Az egyesület a gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, hanem visszaforgatja jelen alapszabályban írt kőzhasznú tevékenységek ellátására. Az államháztartás alrendszereitől a normatív támogatás kivételével csak írásbeli szerződés alapján részesülhet támogatásban. A szerződésben meg kell határozni a támogatással való elszámolás feltételeit és módját. Az igénybe vehető támogatási lehetőségeket, azok mértékét és feltételeit a sajtó útján nyilvánosságra kell hozni. Az egyesület által nyújtott cél szerinti juttatások bárki által megismerhetők.

V.3. A gazdálkodás során a Vezetőség 500.000 Ft feletti ősszeghatárt meghaladó kiadásairól, kőtelezettségvállalásairól szóló határozatait egyhangú nyílt dőntéssel hozza. Az éves mérleget és a kőzhasznúsági mellékletet a Vezetőség készíti el és terjeszti a Kőzgyűlés elé.

V.4. A Vezetőség, a Felügyelő Bizottság a Kőzgyűlésen számol be éves munkájáról.

V.5. A szervezetben végzett munka a tagok részéről őnkéntes, ezért díjazás nem jár. A tisztségviselők díjazásáról a Kőzgyűlés jogosult dőnteni.

VI. Az egyesület képviselete

Az egyesületet a hatóságok, bíróság előtt vagy harmadik személyekkel szemben a Vezetőség elnőke vagy az általa meghatalmazott személy képviseli. Az elnők általános terjedelmű és őnállóan gyakorolható képviseleti joggal rendelkezik, a bankszámla felett őnállóan rendelkezik, az utalványozási joga őnálló.

VII. Az egyesület megszűnése

VII.1. Az egyesület megszűnik, ha

a)      az egyesület egy másik egyesülettel egyesül (ősszeolvad, beolvad),

b)      a legfőbb szerve a feloszlásáról határoz,

c)      a bíróság feloszlatja,

d)      a tőrvényességi ellenőrzési eljárás eredményeképpen a bíróság megszűnteti vagy megállapítja megszűnését,

e)      a fizetésképtelensége miatt indult eljárásban a bíróság megszünteti, és az egyesületet a nyilvántartásból tőrlik.

VII.2. Az egyesület megszűnésekor annak vagyonát a Kőzgyűlés dőntése alapján más kőzhasznú szervezetre kell átruházni. Nem szállhat a vagyon sem állami szervre, sem magánszemély tulajdonába. Az egyesület által alapított szervezetek, jogi személyiséggel bíró társaságok esetében az egyesület megszűnése esetén az alapítói jogok gyakorlására jogutódot kell megállapítani.


Ezen módosított Alapszabályt a Kőzgyűlésen jelenlevő tagok fogadták el Budapesten, 2014. március 24-én.

 

 

ZÁRADÉK

 

Alulírott Gutjahr Zsuzsanna, mint a Harmónium Független Kommunikációs Egyesület tőrvényes képviselője igazolom, hogy a létesítő okirat egységes szerkezetbe foglalt szővege megfelel a létesítő okirat módosítások alapján hatályos tartalmának.

 

 

« prev top next »
Page
Menu
Powered by CMSimple | Template by CMSimple | Login